A „Természetismeret jó gyakorlat” céljai, eredményei, hasznosulásának eddigi tapasztalatai
Természetismeret műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. A természetismeret tanításának legfőbb célja az integrációból adódó előnyök kihasználása. Mindezt lehetőleg olyan jelenségek, összefüggések megismerése során, amelyek valóban segítenek megérteni a bennünket körülvevő természetet, és amelyek segítenek tájékozódni azokban a problémákban, amelyeket éppen a civilizáció tudományos-technikai fejlődése vet fel.
Fontos célunk, hogy:
· a tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére
· a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)
· természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; • környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése
· ökológiai szemlélet fejlesztése
· helyes környezeti attitűdök fejlesztése
· környezettudatos magatartás fejlesztése
· értékrend alakítása környezettudat és környezeti felelősségérzet fejlesztése
· természeti erőforrások használatára vonatkozó helyes döntések támogatása
Különböző megismerési módszereket alkalmazunk, ezáltal:
· A tanulók megtapasztalják, hogy a természetismeret az egyetemes emberi kultúra része, melyen belül szoros kapcsolatok alakulnak ki.
· Könnyebben megértik a környező világ jelenségeit.
· Betekintést nyernek élő és élettelen természet folyamatainak és a társadalom kölcsönhatásnak rendszerébe.
· Kialakul náluk az összefüggésekben, rendszerekben való gondolkodás.
A módszer elsősorban a csoporton belüli differenciálást preferálja, e módszer használata lehetővé teszi, hogy a természetismeretet kedvelő diákok jobban elmélyülhessenek annak tanulmányozásában, kiemelt feladatokat, kutató munkákat kaphassanak. Tevékenységközpontú pedagógia, mely az ok-okozati viszonyok vizsgálatára épül.
A kevésbé érdeklődő, vagy tanulási nehézséggel küzdő gyerekek számára is személyre szabott feladatokat adhatunk. Ezzel a tanulási kudarcnak kitett gyerekek számára egy könnyebben járható, utat mutatunk, így sikereket is elérhetnek.
Az egyéni differenciálás mellett a csapatmunkát is támogatja, ezzel segíti a tanulók közötti együttműködést.
A jó gyakorlathoz kapcsolódó szakmai anyagok listája:
Kompetencia alapú munkatankönyvek három évfolyamra kidolgozva Kidolgozott tanmenetek csoport alakítási és módszertani útmutatással egyéni értékelő lapok feladatgyűjtemények kidolgozott feladatsorok óravázlatok villantó kártyák digitális tananyagok, programok foglakozás vázlatok Javító kulcsok a feladatsorokhoz Prezentációk.
I. A jó gyakorlat jelenlegi intézményi működésének bemutatása:
Az integrált természetismeret tantervben a világról és a kozmoszról alkotott ismeretek egymással összefüggésben jelennek meg. Asztronómia, földrajz, geológia, biológia, fizika, kémia, az egész részeiként kerülnek tanulmányozásra. Ez elősegíti az, hogy a tanulók megtanuljanak rendszerekben gondolkozni, felismeri összefüggéseket.
A természetismeret munkatankönyv feladatainak önálló feldolgozását, többek között magyarázó ikonok és tanári útmutatások segítik /Pl.: Bevezetésképpen vedd elő a 2. számú feladatgyűjteményt, és oldd meg a „A csillagos ég feltáruló titkai” című fejezet 1. feladatát (7. oldal)! Ha végeztél, a megoldó kulcs alapján ellenőrizd le, hogy jól válaszoltál-e a kérdésekre! Olvasd el az alábbi olvasmányt!/
A tanítás-tanulás módszerei: A differenciált oktatás és a tantárgyi szintek segítségével minden tanuló számára biztosítjuk, hogy saját haladási ütemének és képességeinek megfelelően mélyülhessen el a tananyagban az alábbiak szerint.
A tananyag feldolgozása, differenciált csoportmunka, egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív vagy projekt munkával történik. 10. évfolyam végére mestermunkát készítenek a tanulók a felkínált témakörök közül szabadon választva.
MUNKAFORMÁK
A differenciált csoportmunka: A pedagógus új anyagot mutat be, vagy összefoglal, rendszerez egy 5-7 fős kiscsoporttal, ez idő alatt a többi tanuló egyéni, páros vagy kiscsoportos-munkát végez.
Projekt munka: A projekt lehet egész intézményt, egy évfolyamot, több műveltségterületet átfogó, nagyprojekt; egy-egy csoportra szóló, de egyéni projekt is. Az intézményt vagy évfolyamot átfogó, ill. egyéb nagyprojekteket előre meghatározzuk az éves munkatervben. A kisebb, osztályra, kiscsoportra szóló, illetve egyéni projekteket a szaktanár éves ütemtervében tervezi. Mestermunka A mestermunka szabályzata megegyezik a projektmunkával, a különbség abból áll, hogy csak a 10. évfolyamon hirdetjük, az első félévet követően, és május végére kell elkészülnie.
Kiscsoportos munkák/kooperatív technikák. A feldolgozandó tananyagtól függően kiscsoportokra bontva
Páros munka: A tanuló-párok kialakítása kétféle módon történhet: 1. Azonos képességű tanulók, ez esetben a tanulópárok tudásának és képességének megfelelő feladatokat ad a tanár a feladatbankból 2. Gyengébb és jobb képességű tanulókból kialakított párosok, ez esetben a cél a pár segítése a megérésben, szociális kompetenciák fejlesztése.
Egyéni munka: A tananyag, tananyagegység önálló feldolgozása algoritmusok segítségével. A feladat befejezését önellenőrzés követi, a teremben – jól látható helyen elhelyezett- megoldó kulcsok segítségével.
A jó gyakorlat átadásának folyamat-táblázata
|
Feladat
|
Felelős
|
Érintettek
|
Eljárás
|
Keletkezett dokumentumok, erőforrások
|
Időtartam
|
PR munka
|
1.
|
Az intézmény jó gyakorlatainak nyilvánossá tétele
|
A kapcsolattartó személy
|
jó gyakorlat kapcsolattartó felelőse, rendszergazda
|
honlapon megjelentetni
|
A jó gyakorlatokat összefoglaló dokumentumok
|
folyamatos
|
2.
|
A jó gyakorlathoz kapcsolódó PR munka
|
A kapcsolattartó személy
|
jó gyakorlat kapcsolattartó felelőse, rendszergazda
|
hirdetni szakmai fórumokon, továbbképzéseken, szakmai beszélgetéseken
|
web lapok, hirdetések, intézményi honlap, szótó lapok
|
folyamatos
|
A látogatás előkészítése
|
1.
|
Kapcsolatfelvétel az érdeklődő intézményekkel.
z átvevő személyi és tárgyi adottságainak felmérése,
|
A kapcsolattartó személy
|
Intézményvezető, jó gyakorlat kapcsolattartó felelőse
|
1. Előzetesen összeállított ajánlat /a lehetséges módozatokkal/ elküldése az átvevőnek 2. Ellenőrizni a visszajelzés beérkezését. 3.Amennyiben az átvevők nem jeleztek vissza a mentor felveszi a kapcsolatot az érintettekkel.
|
e-mail, postai levél, telefon – a jó gyakorlaton átvehető tevékenységek, dokumentumok, foglalkozások stb. listája
|
A megkereséstől számított egy hét
|
2.
|
A jó gyakorlat portfóliójának bemutatása, a felmért adottságokhoz igazodóan a jó gyakorlathoz kapcsolódó átadandó dokumentum-csomag összeállítása
|
A kapcsolattartó személy
|
A referencia-intézményi mentor koordinátor, referenciaintézményi mentor, a látogatásban érintett pedagógus, rendszergazda
|
dokumentumok, fotók
|
A megkereséstől számított két-három hét
|
|